Összefoglaló a Magyar Katonai- Katasztrófaorvostani Társaság
XVII. tudományos konferenciájáról
A Magyar Katonai- Katasztrófaorvostani Társaság 2014. november 26-án tartotta meg XVII. tudományos konferenciáját. MH Egészségügyi Központ kék előadótermében dr. Németh András nyá. orvos dandártábornok, a társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket és a konferencia védnökeit, Prof. Dr. Gál Jánost a Semmelweis Egyetem klinikai rektor helyettesét, az Általános Orvostudományi Kar Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelem Orvostan Tanszék megbízott tanszékvezetőjét, Dr. Zsiros Lajos Ph.D orvos dandártábornokot a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ orvos igazgatóját és Prof. Dr. Nagy László nyá. ezredest, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökét. Ezt követően felkérte Dr. Zsiros Lajos Ph.D orvos dandártábornokot a klinikai szekció megnyitására és az ülés levezetésére.
Prof. Dr. Gál János előadásában rövid történeti áttekintést adott arról, hogyan integrálódott az egyetemi oktatás rendszerébe a honvédegészségügyi képzés az 1970-es években, hogyan vált egyre komplexebbé a honvéd- és katasztrófaorvostani tanszék előbb az oxyológia majd 2013-ban a rendvédelem beépülésével. Gál professzor kiemelte, hogy az orvosképzésben is alkalmazkodni kellett a megváltozott körülményekhez, hiszen évről évre növekszik a katasztrófahelyzetek száma, háborús konfliktusok is egyre közelebb kerülnek határainkhoz. Az orvosoknak is meg kell tanulniuk alkalmazkodni a stresszhelyezetekhez. Klinikai tapasztalat, hogy stresszhelyzetekben az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása gyakran zavart szenved, és ennek a blokkoló hatásnak különösen nagy jelentősége van a sürgősségi betegellátásban, kihatással lehet a sérültellátás hatékonyságára katasztrófahelyzetekben. A képzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szimulációs tréningekre, a szakterületek közötti átjárhatóság biztosítására.
Galéria:
Dr. Isaszegi János Ph.D nyá. mérnök vezérőrnagy összefoglalta a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásait az 1990-es évektől napjainkig, és a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a Zrínyi Kiadó legújabb kiadványait, külön kiemelve a Gyógyító missziók című könyvet, amely olyan interjúk gyűjteménye, melyben a MH különböző nemzetközi szerepvállalásaiban szolgálatot teljesítő katonaorvosok és szakdolgozók beszélnek missziós tapasztalataikról.
Prof. Dr. Rókusz László a vérzéses lázakról készített előadásának különös aktualitást ad az Afrikában terjedő ebola járvány, amely nem korlátozódik az afrikai kontinensre, az egész világot fenyegeti. Felhívta a figyelmet egy esetleges egészségügyi katasztrófahelyzet betegellátási, szociális és gazdasági következményeire, hangsúlyozva a felkészülés fontosságát.
dr. Gáspár Szabolcs, a Honvédkórház Traumatológia osztályának orvosa saját személyes tapaszatalatain keresztülhasonlította össze az iraki és az afganisztáni harctéri betegellátás jellemzőit. Kiemelte, hogy összhangban a NATO irányelveivel (Connected Forces Initiatives) a missziós egészségügyi ellátás is egyre inkább multinacionálissá válik, ezért különösen nagy jeletősége van a műveleti területre történő kiutazás előtti közös, többnemzeti felkészítésnek, gyakorlatnak.
Dr. Várhelyi Levente Ph.D előadása szervesen kapcsolódott a megkezdett témához és áttekintést adott azokról a képzésekről, ahol a többnemzetiségű egészségügyi csoportokba kijelölt szakemberek felkészítése történik. Az MH Egészségügyi Központ Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézet által biztosított alapképzés mellett kiemelte a magyar-német közös (pre-deployment) egészségügyi kiképzést Feldkirchenben, továbbá hangsúlyozta az olyan többnemzeti egészségügyi gyakorlatok jelentőségét, mint az immár hagyományosnak tekinthető Vigorous Warrior. Ezeken a valós gyakorlatokon a résztvevő nemzetek kijelölt egészségügyi szakállománya szoros együttműködésben látja el, gyakorolja be a szcenáriónak megfelelő feladatait. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egyre több értékes és hasznos kiképzés érhető már el a katonaegészségügyben dolgozók számára, melyek közül kiemelte a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ nemzetközi tréningjeit.
Várhelyi doktor a tömeges egészségügyi ellátásban szerzett nemzetközi tapasztalatairól számolt be. Eset ismertetéseken keresztül mutatta be a tömeges sérültellátás specialitásait és nehézségeit, valamint felhívta a figyelmet a folyamatos felkészítés fontosságára. Kiemelte, hogy Afganisztánban rendszeresen tartottak ún MASCAL, azaz tömeges sérültellátási gyakorlatokat, melyeket a hazai kórházakban is szükségesnek látna, tekintettel arra, hogy egyre gyakrabban kell szembenéznük olyan kataszrófa helyzetekkel, amikor a tömeges sérülések előfordulásának lehetősége valós kockázat.
Dr. Svéd László Ph.D nyá. orvos altábornagy felszólalásában méltatta az afganisztáni szerepvállalás egészségügyi biztosítási feladataiban szolgálatot teljesítő katonákat és felhívta a figyelmet arra, hogy a megszerzett tapasztalatok olyan értékesek, hogy azokat meg kell őrizni a következő missziók számára, szükségesnek tartaná azokat akár könyv formájában is megjelentetni.
A rövid szünetet követően Prof. Dr. Rókusz László vette át a levezető elnök szerepét, és felkérte dr. Muzsay Ildikó ezredes asszonyt, hogy tartsa meg beszámolóját a 2014. őszén végrehajtásra került Mobil Orvosi Segélyhely (MOSH) gyakorlat tapasztalatiról. A gyakorlat végrehajtásához az infrastruktúrát az EMMI bocsátotta rendelkezésre, míg a kb. 80 főből álló szakszemélyzetet a Honvédkórház biztosította. A tapasztalatokról szólva ezredes asszony elmondta, hogy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet állománya 24-48 óra alatt képes telepíteni a segélyhelyet, amelyet ezt követően 12 órás váltásokban működtet a szakszemélyzet. Kiemelte, hogy a telepített eszközöknek, műszereknek kompatibilisnek kell lenniük egymással és priorizálni kell az egyszer használatos eszközök használatát. Összefoglalójában dr. Muzsay Ildikó hangsúlyozta a rendszeres civil-katonai gyakorlás jelentőségét, hiszen ez a kulcsa annak, hogy szükséghelyzetben is bevethető képességgel rendelkezzünk.
dr. Kiss Adrienn orvos főhadnagy előadásában bemutatta a katasztrófa helyzetekben is alkalmazható akut vérzéscsillapítás lehetőségeit. Ismertette, hogy az Irakban és Afganisztánban szerzett amerikai tapasztalatok alapján az akut vérzéses esetekben adott friss teljes vérrel jobb túlélési arányok érhetőek el, ugyanakkor a szövődményes esetek száma nem emelkedett számottevően (kb. 500 eset ismert). Az ún. „walking blood bank” alkalmazása esetén a kockázatok minimalizálása érdekében a szükséges szűrővizsgálatokat még a misszió megkezdése előtt el kell végezni. A művér alkalmazásával kapcsolatban kiemelte, hogy mind a perfluorokarbonok illetve a haemeoglobin oldatok esetében a logisztika lényegesen könnyebb, azonban a mellékhatások kiszámíthatatlanabbak. A rekombináns VIIa faktor vérzéscsillapító hatása közismert, szélesebb körű, nem klinikai felhasználásának azonban gátat szab pH érzékenysége (7.02 érték alatt nem hatékony) és rendkívül magas ára.
Prof. Dr. Rókusz László előadásában a 2000-es években lezajlott SARS infekció (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) jelenkori aktualitásaira hívta fel a figyelmet. A migráció felgyorsulása miatt a tőlünk távol kialakuló járványok esetében sem érezhetjük biztonságban magunkat, jó példa erre a Kínából kiindult SARS infekció, amely alig fél év alatt összesen 37 országban okozott megbetegedéseket. Fel kell készülni tehát arra, hogy felismerjük a behurcolt megbetegedéseket és adekvát lépéseket tegyünk egy esetleges járvány megelőzésére, megfékezésére. Előadása zárásaként Prof. Dr. Rókusz ezzel a kérdéssel fordult a hallgatósághoz: Fel vagyunk készülve?
Prof. Dr. Sandra Sándor a sorozatos akusztikus trauma illetve a stressz okozta tinnitus (fülcsengés) magneto- és lézerterápiával történő gyógyítási lehetőségeit mutatta be előadásában.
A klinikai szekció záró előadásában dr. Reményi Ákos az allergiás nátha és gyógyszeres kezelésének katasztrófa-orvostani vonatkozásairól beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érvényben lévő szabályozók szerint a pilóták alkalmasságának megítélése során az allergiás nátha kizáró ok, pilóta nem repülhet még kezelt allergiás rhinitis-sel sem, holott már vannak olyan készítmények – pl. a fexofenadin – amely nincs hatással a vezetőképességre. dr. Reményi javasolta a vonatkozó szabályozók felülvizsgálatát.
A konferencia délutáni, Dr. Faludi Gábor Ph.D és Dr. Göbl Gábor vezette ülésszakában a preventív medicina, a megelőző egészségügy területéről hallgathattak meg előadásokat résztvevők.
dr. Torma Albert rendőr ezredes, rendvédelmi tisztifőorvos az Európai Bűnüldözés területén működő Orvosi és Pszichológiai Szakértők Hálózatának (angol rövidítésben EMPEN) létrejöttéről és tevékenységéről adott tájékoztatást, amely 2011-ben az Európai Unió magyar elnöksége idején indult útjára. Az EMPEN célja egy egységes európai hálózat létrehívása, közös protokollok kidolgozása például migrációs és katasztrófa-helyzetek egységes kezelésére valamint tudományos együttműködés kialakítása. Torma ezredes úr elmondta, hogy több szinten törekszenek együttműködésre a katonai szakterülettel, ennek keretében a „Police Medic” képzés NATO bemutatója sikeresen zárult és a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központhoz (NATO KEKK) is kerestek kapcsolódási pontokat. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják részvételüket a Magyar Katonai- Katasztrófaorvostani Társaság tudományos konferenciáin, és az együttműködés kiszélesítése jegyében javaslatot tett arra, hogy a rendvédelem is kerüljön nevesítésre a Társaság megnevezésében. dr. Németh András, a Társaság elnöke válaszában üdvözölte a javaslatot, jelezte, hogy az elnökség nyitott az együttműködés kiszélesítésére és a tavaszi közgyűlésen javasolni fogja a kérdés megtárgyalását.
A következő előadó dr. Meglécz Katalin orvos ezredes a nyári NATO Egészségügyi Haderővédelmi (Force Health Protection) Konferencia tapasztalatairól tájékoztatta a hallgatóságot. A MH tisztifőorvosa elmondta, hogy a MH és a NATO KEKK által közösen szervezett konferencián, melyen 27 országból több mint 200 delegált vett részt, a magyar előadások sikeresek voltak, a honvédelem, a rendvédelem és a civil szektor egyaránt képviseltette magát színvonalas előadásokkal, poszterekkel.
dr. Galántai Rita az idegmérgek nem-kolinerg károsító hatásairól és ezek késői szövődményeit vizsgáló kutatási eredményekről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. A többéves kutatás célja, hogy annak tapasztalatait egy esetleges ideggáz (pl Sarin) alkalmazás esetén a gyakorlatban is lehessen hasznosítani.
A soron következő előadásban dr. Kormos Tímea a Belügyminisztérium (BM) tömegszerencsétleségek áldozatainak azonosításával foglalkozó munkacsoportjának vezetője számolt be eddigi tevékenységükről. Elmondta, hogy az Interpol által kidolgozott Disaster Victim Identification (DVI) program alapján indult meg a hazai szervezet (DVI Hungary) kialakítása. A tervek szerint a csoport a BM szervezetében, a rendvédelmi tisztifőorvos alárendeltségében látná el feladatait. Azzal, hogy a tevékenység 2014 szeptemberében beillesztésre került a BM Szervezeti és Működési Szabályzatába megtermtődött a jogi háttér, amely révén az előkészítő feladatok is felgyorsulhattak. Jelenleg a nemzetközi és hazai kapcsolatok kiszélesítésével foglalkoznak, 2015-ben pedig kreditpontos képzést indítanak a szakterülettel foglalkozók számára.
A konferencia egészségfejlesztési blokkjában összesen 4 előadást hallhattunk a MH EK Védelem-egészségügyi Igazgatóság munkatársainak előadásában. Az első előadásban a pszichoszociális kockázatok mérésének, értékelésének és kezelésének lehetőségeit ismertette Hornyák Beatrix százados. A téma időszerűségét mi sem támasztja alá jobban, mint a WHO által kiadott tanulmány, mely szerint 2030-ra vezető megbetegedés lesz a munkahelyi túlterhelés és a fokozott stressz következtében kialakuló depresszió. A Magyar Honvédség vonatkozásában az előadó hangsúlyozta, hogy a ma jellemző nagy fluktuáció az olyan pszichoszociális faktorok negatív hatásának ez eredménye, mint a bizonytalanság, a túlterheltség, a munkafeltételek hiánya vagy a karrier bizonytalanság. Ezek a stresszfaktorok a kiégést segítik elő, gyorsítják fel. Pedig a honvédelem megkérdőjelezhetetlen érdeke lenne, hogy egy jól és drágán kiképzett katona a lehető legtovább rendszerben tudjon maradni.
Dr. Sótér Andrea PhD alezredes, az Egészségfejlesztési osztály vezetője a Magyar Honvédségnél bevezetett munkahelyi egészségmegőrző programról, a Williams Életkészség Tréningről (WÉT) beszélt előadásában. A program célja, hogy segítséget adjon a résztvevőknek a kialakuló stersszhelyzetek leküzdésére. A program kialakításánál maximálisan figyelembe kellett venni a Magyar Honvédség sajátosságait, fontos volt a napi tevékenységbe beilleszthető legyen. 2013-ban a képzők képzése program keretében megkezdődött az alakulatoknál WÉT facilitátorok képzése, melynek célja, hogy minden alakulatnál legyen képzett facilitátor. Összegzésében az osztályvezető asszony elmondta, hogy minden nehézség ellenére a tréningekről a visszajelzések nagyon pozitívak, az elsajátított stressz kezelési technikák pedig a mindennapi életben is hasznosíthatóak.
A következő előadásban Kenessey Fanni százados a Magyar Honvédség alakulatainál elvégzett étlapvizsgálatok eredményeiről számolt be. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a honvédségi étkeztetés biztosítja-e a szükségleteket, megfelel-e a kor követelményeinek. Megállapítást nyert, hogy az összeállított étrend mennyiségi szempontból megfelelő energiabevitelt biztosít, sőt sok esetben sokkal többet, mint kellene, azonban minőségi szempontból az ételek összetétele nem fele meg az egészséges étrend követelményeinek, pl. alacsony az élelmi rost bevitel, magas az állati eredetű zsírok aránya és a sóbevitel.
Tápai Balázs százados a Magyar Honvédség 40 év feletti állománya körében, a dohányzási szokások változásait vizsgáló felmérés eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot. A 2011-2013 közötti időszakban, összesen 4862 fő megkérdezésével elvégzett vizsgálatok adatai alapján elmondható, hogy a 40 év felettiek körében a dohányzók aránya csökkenést mutat – összhangban dohánytermékek árának emelkedésével, ugyanakkor a nem válaszolók aránya is megemelkedett.
A konferencia záró előadásában Gánszky Ildikó százados személyes tapasztalatain keresztül mutatta be az EUTM Mali többnemzeti missziójának kihívásait, melyek közül a klimatikus körülmények jelentették a legnagyobb nehézséget. Az extrém magas hőmérséklet nem csak az emberi szervezet számára jelenetett nagy megterhelést, hanem az orvosi és laboratóriumi műszerek megbízható működését is befolyásolta. Közismert, hogy a közép-afrikai régió a Föld legkockázatosabb területe az endémiás megbetegedések tekintetében, ezt támaszja alá az a tény, hogy az bevezetett szigorú megelőző intézkedések ellenére mégis 22 esetben igazoltak malária megbetegedést.
A konferencia zárásaként a Társaság elnöke, dr Németh András nyá. orvos dandártábornok köszönetét fejezte ki az előadóknak a színvonalas és érdekes előadásokért és tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a Magyar Katona- és Katasztrófaorvostani Társaság tisztújító közgyűlésére 2015. április 14-én kerül sor. Megköszönte a résztvevők aktív részvételét és a tekintettel a közeledő ünnepekre békés Karácsonyt és sikeres Új Esztendőt kívánt mindenkinek.
Program: