Összefoglaló a Magyar Katonai- Katasztrófaorvostani Társaság Közgyűléséről és Tudományos üléséről
2016. április 20.
A Magyar Katonai- Katasztrófaorvostani Társaság 2016. április 20-án tartotta meg éves közgyűlését és XVIII. tudományos konferenciáját. MH Egészségügyi Központ kék előadótermében Dr. Németh András nyá. orvos dandártábornok, a társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elnöki beszámolójában tájékoztatást adott a Társaság 2015. évi tevékenységéről, a főbb tudományos eseményekről. A közgyűlés a Társaság elnöki, pénzügyi és a Felügyelőbizottság beszámolóját ellenszavazat nélkül elfogadta.
Ezt követően Dr. Németh András elnök úr megnyitotta a tudományos ülést, és felkérte Dr. Zsíros Lajos orvos dandártábornok urat, az ülés levezető elnökét a nyitó előadás megtartására.
Dr. Zsíros Lajos orvos dandártábornok, a Magyar Honvédség (MH) fősebésze a katasztrófák során tömegesen jelentkező sérültek sebészeti ellátásáról szóló előadásában kiemelte, a közelmúlt párizsi és brüsszeli terrorcselekményei ismételten felhívták a figyelmet a tömeges sérültellátás fontosságára. Rövid áttekintést adott a katasztrófahelyzetben végrehajtandó egészségügyi feladatokról, a kihívásokról, és annak fontosságáról, hogy a különböző szakterületek, mint például mentés, közvetlen sérültellátás, közegészségügy, pszichés támogatás gördülékenyen tudjon együttműködni. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy egy esetleges egészségügyi válsághelyzetben a Honvédkórház az elvárásoknak megfelelően helyt tudjon állni, begyakorlott képességekkel kell rendelkeznie. Ennek megerősítése és szinten tartása érdekében a kórházban elkezdődött egy tömeges sérültelátással kapcsolatos gyakorlat sorozat tervezése és végrehajtása.
Dr. Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke a migránsok egészségügyi ellátásának megszervezése és gyakorlati végrehajtása során szerzett tapasztalatokról tájékoztatta a hallgatóságot. Beszámolt arról, hogy tapasztalva az egészségügyi intézmények leterheltségét és mobilizálhatóságának időszükségletét, valamint érzékelve a civil szervezetek aktivitását és együttműködési készségét, elkészült egy javaslat arról, miként lehet a civilszervezeteket hatékonyan bevonni a migrációs helyzet kezelésébe. A javaslat megküldésre került az illetékes minisztériumokhoz, érdemi válasz azonban csak a honvédelmi tárcától érkezett idáig, a másik két tárca még nem reagált. De még most sem késő, zárta előadását Dr Berényi Tamás.
Dr. Vekerdi Zoltán orvos ezredes (MH EK Védelem-egészségügyi Igazgatóság) a honvédegészségügy jövőjével kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. Felhívta a figyelmet arra, hogy az évekkel ezelőtt megkezdődött pályaelhagyási hullám az egészségügyi szolgálatokat is súlyosan érinti, a feltöltöttség tekintetében egyelőre javulás nem tapasztalható. Az életpálya modell megjenelenésével, további ösztönzők beépítésével talán megfordítható a folyamat. Hangsúlyt kell fektetni a még rendszerben lévő állomány megerősítésére, új erők, a fiatalok bevonására és kiképzések minőségére. Dr Vekerdi hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség által a NATO részére 2023-ra felajánlott dandár egészségügyi szolgálatának megszervezése és feltöltése komoly kihívás, melyre a felkészülést már most meg kell kezdeni.
Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes (MH EK Védelem-egészségügyi Igazgatóság) előadása szervesen kapcsolódott a Vekerdi ezredes úr által megkezdett témához, beszámolt arról, a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatát jelentős mértékben sújtó pályaelhagyás okairól kérdőíves felmérés készült, melynek kiértékelése Dr. Fejes Zsolt ezredes úr irányításával folyamatban van. Meglécz ezredes asszony kiemelte, hogy az egészségügy területén a pályaelhagyás már képességcsökkenést okoz, ugyanakkor hozzátette, ez nem kizárólag nemzeti sajátosság, NATO szinten hasonló problémákkal küzdenek. Az interoperabilitás elősegítésével, fejlesztésével bizonyos mértékig kezelhető az egészségügy létszámhiánya, szinten tarthatók a képességek, de a folyamatot meg kell fordítani.
Dr. Bognár Tamás orvos alezredes (NATO KEKK) a Nyugat-Afrikai Ebola krízis egészségügyi vonatkozású tapasztalatairól tartott rövid beszámolót. Egységes NATO misszó nem került elindításra, azonban egyes NATO tagországok részt vettek a kialakult egészségügyi vészhelyzet kezelésében. Az ENSZ által irányított rendkívüli kihívást jelentő humanitárius misszió sikeresnek bizonyult, de sok, a NATO számára is hasznos tapasztalat gyűlt össze, melyek segíthetik a felkészülést a következő járványügyi vészhelyzet adekvát kezelésére.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvéd Kórház és a Pécsi Tudományegyetem által szervezett nigériai továbbképzés tapasztalatairól Dr. Kelemen Andrea orvos százados (MH EK Védelem-egészségügyi Igazgatóság) tartott beszámolót. A képzés során a résztvevők autentikus környezetben szerezhettek tapasztalatokat a betegellátás gyakorlati feltételeiről, a közegészségügyi helyzetről, a higiénés körülményekről, az alkalmazott terápiás irányelvekről. A kurzus vizsgával zárult. A hallgatóság tájékoztatást kapott arról, hogy a résztvevők létrehoztak egy szakmai csoportot, tapasztalataikról több publikáció elkészítése is folyamatban van.
Ezt követően Dr. Kiss Adrienn (MH EK Honvédkórház) a Zyka-vírus infekcióval kapcsolatos legfrissebb ismereteket osztotta meg az érdeklődökkel. Kiemelte, ez egy újabb kihívás, amire a kilnikusoknak, családorvosoknak és az érintett térségbe utazóknak egyaránt figyelemmel kell lenniük.
A soron következő előadásban Dr. Szentgyörgyi Viktor (MH EK Védelem-egészségügyi Igazgatóság) a laboratóriumi baktérium számlálás problémakörének új megközelítéséről adott tájékoztatást, kiemelve, hogy a felvázolt regresszió analízis alkalmazásával sokkal pontosabb eredményeket kaphatunk a laboratóriumi vizsgálatok során, mely kihatással lehet a diagnózis felállítására, az alkalmazott terápia megválasztására.
A konferencia záró előadásában Dr. Pataki Ágnes és Deli Gábor (MH EK Védelem-egészségügyi Igazgatóság) a sugársérülések esetében alkalmazható biodozimetriai módszerekről tartott beszámolót. Bemutatott eljárások közül kiemelték a mitokondriális DNS vizsgálat jelentőségét, amely akár helyszíni mobil laboratóriumban is elvégezhető, viszonylagosan gyors vizsgálat ezért előszűrésre (a besugárzás tényének igazolására vagy kizárására) kiválóan alkalmas.
A konferencia zárásaként a Társaság elnöke, Dr Németh András nyá. orvos dandártábornok köszönetét fejezte ki az előadóknak a színvonalas és érdekes előadásokért, megköszönte a hallgatóság aktív részvételét és tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a Magyar Katona- és Katasztrófaorvostani Társaság soron következő, XIX. Tudományos ülésére 2016 november 25-én kerül sor.